Elkezdtem, valamikor egy egyetemet, s most itt vagyok, egy matt helyzetbe zárva mert megbuktam s dolgoznom kell, ha dolgozom nincs időm tanulni, ha nem dolgozom, akkor nem tudom kifizetni a tandíjat s fölöslegesen tanulok.
Lelkemben megszorult egy olyan élet vágya, ahol már csak is azért kell harcolnom, amiben hiszek, de ehhez el kell végeznem ezt az egyetemet, küzdenem kell nap mint nap.
Hogy ez az álom meg valósuljon, csináltam már annyi tervet, hogy nem tudom, mi az ábra, s mert bukás túl sok lett ezért nem vehetem lazábbra .
Itt az én időm, hogy tudjam milyen a sorsom, itt az én időm, hogy tudjam a jelet hordom magamban ami megmutatja, hogy az élet jó lesz ezen az úton vagy csak a rossz lapra tettem a tétet és el kell vele ma buknom…
Ha valakinek ismerősen csengenek eme sorok ne lepődjön meg. Itt van hozzá a nóta…
Lelkemben megszorult egy olyan élet vágya, ahol már csak is azért kell harcolnom, amiben hiszek, de ehhez el kell végeznem ezt az egyetemet, küzdenem kell nap mint nap.
Hogy ez az álom meg valósuljon, csináltam már annyi tervet, hogy nem tudom, mi az ábra, s mert bukás túl sok lett ezért nem vehetem lazábbra .
Itt az én időm, hogy tudjam milyen a sorsom, itt az én időm, hogy tudjam a jelet hordom magamban ami megmutatja, hogy az élet jó lesz ezen az úton vagy csak a rossz lapra tettem a tétet és el kell vele ma buknom…
Ha valakinek ismerősen csengenek eme sorok ne lepődjön meg. Itt van hozzá a nóta…
Többektől megkaptam, hogy szar zenét is hallgatok, és különben is milyen név az, hogy Depresszió.
Ez az együttes még valamikor 11-12be fúrta be magát az életembe, akkor még nagyon okés volt, kis lázadó tinédzserként szívemhez szóló muzsika volt és mindenki szerette körülöttem hova tartozást jelentett, számított hogy tudod hogy mi történik velük… együtt hallgattuk a új albumokat… stb stb…
Aztán eltelt az idő és biza kinőttem a dolgot, mármint a lázadó tinédzserkedést… (egyesek szerint nem, de ez más téma.) A lényeg, hogy az idő elteltével az egyszerű szövegek és zene kissé hátrább sorolta a rang listában őket, de valahogy az emlékek és az újonnan megjelenő dalok aktualitása mindig meghallgattatja az új albumokat. És most is néha elfog az érzés ami 2003 nyarán, hogy ez a dal egy-az-egybe az én életemről szól, rólam, nekem írták. Aztán elég hamar elmúlik.
Amiért mégis előhozakodom ezzel a dallal az nem más mint, hogy ahányszor elhangzik ez a dal mindig magaménak érzem… a fentiekben leírt sorok mutatják, hogy konkrétan mire gondolok. A matt helyzet, a megbukás, tervek stb stb…
Ez a dal az életemben mostanra állandósult matt – szar helyzetre emlékeztet és a optimizmusával mindig erőt ad a folytatáshoz…
És most a dal áll bevezetőként az elmúlt 2 év legnagyobb eseményének (ebben a téma körben):
És igen, hölgyeim és uraim, kedves barátaim… szám szerint 21 hónapja ez az első sikeres vizsgám.
Yeeeeeeeeeeeeeeaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaahhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh
Na jó igazság szerint lehet hogy túl nagy dolgot csinálok belőle, elvégre egy átlagos egyetemistának ez nem ritka esemény.
DE NEKEM AZ!!!
(többek közt azért is mert nem vagyok átlagos egyetemista :D)
Azért olyan rohadt fontos nekem ez a vizsga, ez a siker, mert olyan régóta megy már ez a cirkusz, s semmi eredmény, az őseim és a barátaim is csalódtak bennem (ird meg ha nem így van) és én is magamban, de most össze jött, és ebben a sikerben nem kis részt lehet tulajdonítani Kingának aki bízott bennem és segített.
De ennek a szessziónak nem ez az egyetlen eredménye, idén sikerült végre leadnom a Fa projektemet, és sikerült egy fél vizsgám Fundatii-ból, de tény hogy a Beton vizsgám a legnagyobb eredmény.
Ami a legfontosabb ebben az egészben, hogy ez egy nagy löket és biztatás arra, hogy folytassam… hogy soha abba ne hagyjam. Túl azon, hogy bizonyítás magamnak, a szüleimnek és nektek…
Mivel ez a blog eléggé privát, nem túl sokan olvassák, ezért most csinálok egy újabb állandó post-ot. (nem tudom, hogy így hívják-e, de én ennek nevezem a lényeg hogy ki lesz téve a fő oldalra és updatelni fogom mihelyt lesz amivel)
Ami nem mást fog tartalmazni mint az egyetemi helyzetemet.
S most, hogy megosztottam veled ezt az örömteli hírt következzen egy újabb dal. Ami csak azt bizonyítja hogy élet szagú muzsika nem csak a dallamos punk-rock stílusban születik, meg hogy az zenei ízlésem fejlődik :).
Ez csak a kezdet volt. Továbbra is üldöznöm kell az álmaimat, és neked is csak ezt tudom javasolni… és soha ne feledjük a nagy élt bölcsességet csak önmagunkat kell legyőznünk… s miénk az egész világ…
És hogy mikor fogok neki ennek?
MOST… MA…
This time i'm chasing my own dreams to catch...
This time i'm racing only for myself
This time i'm chasing my own golden fish, today i'm racing only with myself…
Ez az együttes még valamikor 11-12be fúrta be magát az életembe, akkor még nagyon okés volt, kis lázadó tinédzserként szívemhez szóló muzsika volt és mindenki szerette körülöttem hova tartozást jelentett, számított hogy tudod hogy mi történik velük… együtt hallgattuk a új albumokat… stb stb…
Aztán eltelt az idő és biza kinőttem a dolgot, mármint a lázadó tinédzserkedést… (egyesek szerint nem, de ez más téma.) A lényeg, hogy az idő elteltével az egyszerű szövegek és zene kissé hátrább sorolta a rang listában őket, de valahogy az emlékek és az újonnan megjelenő dalok aktualitása mindig meghallgattatja az új albumokat. És most is néha elfog az érzés ami 2003 nyarán, hogy ez a dal egy-az-egybe az én életemről szól, rólam, nekem írták. Aztán elég hamar elmúlik.
Amiért mégis előhozakodom ezzel a dallal az nem más mint, hogy ahányszor elhangzik ez a dal mindig magaménak érzem… a fentiekben leírt sorok mutatják, hogy konkrétan mire gondolok. A matt helyzet, a megbukás, tervek stb stb…
Ez a dal az életemben mostanra állandósult matt – szar helyzetre emlékeztet és a optimizmusával mindig erőt ad a folytatáshoz…
És most a dal áll bevezetőként az elmúlt 2 év legnagyobb eseményének (ebben a téma körben):
És igen, hölgyeim és uraim, kedves barátaim… szám szerint 21 hónapja ez az első sikeres vizsgám.
Yeeeeeeeeeeeeeeaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaahhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh
Na jó igazság szerint lehet hogy túl nagy dolgot csinálok belőle, elvégre egy átlagos egyetemistának ez nem ritka esemény.
DE NEKEM AZ!!!
(többek közt azért is mert nem vagyok átlagos egyetemista :D)
Azért olyan rohadt fontos nekem ez a vizsga, ez a siker, mert olyan régóta megy már ez a cirkusz, s semmi eredmény, az őseim és a barátaim is csalódtak bennem (ird meg ha nem így van) és én is magamban, de most össze jött, és ebben a sikerben nem kis részt lehet tulajdonítani Kingának aki bízott bennem és segített.
De ennek a szessziónak nem ez az egyetlen eredménye, idén sikerült végre leadnom a Fa projektemet, és sikerült egy fél vizsgám Fundatii-ból, de tény hogy a Beton vizsgám a legnagyobb eredmény.
Ami a legfontosabb ebben az egészben, hogy ez egy nagy löket és biztatás arra, hogy folytassam… hogy soha abba ne hagyjam. Túl azon, hogy bizonyítás magamnak, a szüleimnek és nektek…
Mivel ez a blog eléggé privát, nem túl sokan olvassák, ezért most csinálok egy újabb állandó post-ot. (nem tudom, hogy így hívják-e, de én ennek nevezem a lényeg hogy ki lesz téve a fő oldalra és updatelni fogom mihelyt lesz amivel)
Ami nem mást fog tartalmazni mint az egyetemi helyzetemet.
S most, hogy megosztottam veled ezt az örömteli hírt következzen egy újabb dal. Ami csak azt bizonyítja hogy élet szagú muzsika nem csak a dallamos punk-rock stílusban születik, meg hogy az zenei ízlésem fejlődik :).
Ez csak a kezdet volt. Továbbra is üldöznöm kell az álmaimat, és neked is csak ezt tudom javasolni… és soha ne feledjük a nagy élt bölcsességet csak önmagunkat kell legyőznünk… s miénk az egész világ…
És hogy mikor fogok neki ennek?
MOST… MA…
This time i'm chasing my own dreams to catch...
This time i'm racing only for myself
This time i'm chasing my own golden fish, today i'm racing only with myself…
Kedvesem, te is tudod, hogy csak annyi kellett, picit bokodjelek, hogy tanulj:)...ugyes vagy te! En tudtam, hogy sikerulni fog!:) Csak igy tovabb!:*
ReplyDelete