Amikor egy tinédzser először fog a kezébe egy akusztikus gitárt (legalábbis az kétezres években) az első dolog amit megtanítottak neki, az nem más volt, mint a legendás Metallica együttes Nothing Else Matters című dala. Ez az 1992-ben piacra dobott dal a "lassúzás" egy mester példánya, az egyetlen metál szám amit mindenki, de tényleg mindenki ismer. Ez az oka többek közt annak, hogy ez a dal több mint 40 feldolgozásban (coverben) már publikálva lett, de nyakamat tenném rá, hogy több százezerféleképpen játszotta már itt ott kisebb nagyobb együttes...
Az egyik személyes kedvencem az Apocalyptica Inquisition Symphony -s változata volt egészen míg meg nem hallottam ezt a változatot:
Macy Grey - Nothing Else Matters
Nem is tudom, hogy a dal jazzesitett-bluesositott hangulata, vagy Macy libabőrösítő hangja okolható inkább, de ez a dal egyszerűen fantasztikus így!
No comments:
Post a Comment